Psoriasis

A pikkelysömör (pszoriázis) krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, mely az ép bőrtől jól körülírtan elhatárolódik, ezüstösen hámlik és egy vagy több kiemelkedő, vörös plakkos elváltozás alkotja. A pszoriázisos plakkokat a bőr sejtjeinek kórosan felgyorsult osztódása okozza. Ennek oka ismeretlen, de feltehetőleg valamilyen immunológiai folyamat játszik szerepet benne. A betegség gyakran családon belül halmozódik. Elterjedt betegség, a fehérbőrű lakosság 2-4%-át érinti, a fekete bőrűeknél ritkább. Rendszerint 10-40 éves kor között kezdődik, de bármely életkorban előfordulhat. Általában egy vagy több apró plakk formájában jelenik meg először a fejbőrön, a könyökökön, a térdeken, a háton vagy a farpofákon. Bár az első plakkok pár hónap után maguktól visszafejlődhetnek, de meg is maradhatnak, ekkor összefolynak és nagyobb plakkokat formálnak. Előfordul, hogy valakin csak 1-2 apró plakk jelenik meg, míg másokon a test nagy felületét borítják be. A vaskos plakkok viszkethetnek vagy fájhatnak, viszont sok esetben a beteg teljesen panaszmentes lehet. Ugyan az elváltozások nem okoznak kifejezetten rossz közérzetet, viszont nagyon szembetűnők, és a beteg számára gyakran zavaróak. A pikkelysömör komoly lelki megterhelést okoz. Sok, pikkelysömörben szenvedőnek a körmei deformáltak, megvastagodottak, szurkáltak. Egész életen át fennálló betegség, ami néha elmúlik, majd ismét megjelenik a bőrön. Nyáron, amikor a bőr erős napsugárzásnak van kitéve, a tünetek gyakorta csökkennek. Van, akinél évek telnek el a bőrelváltozások megjelenései között. Néha egyértelmű ok nélkül, máskor pedig környezeti tényezők változásának eredményeképpen lobban fel. Bőrt irritáló tényezők, így kisebb sérülések, súlyos napégés szintén előhozhatják a betegséget. Előfordul, hogy fertőzés – például megfázás vagy torokfájás – után jelenik meg. A fellobbanások télen, illetve stresszes helyzetek után gyakoribbak.