Vitligo

A bőr foltos festékhiányában (vitiligóban) a melanociták hiánya miatt sima felszínű, fehér foltok jönnek létre a bőrön. Az elváltozás oka ismeretlen, de elképzelhető, hogy az egyén immunrendszerének melanociták elleni támadásáról van szó. A vitiligó családi halmozódást mutat, és gyakran társul más betegségekhez is. A vitiligóban szenvedő emberek majdnem egyharmadánál pajzsmirigy betegség van jelen, de a két betegség közötti összefüggés nem tisztázott. Cukorbetegségben szenvedőkben, Addison-kórban, anémia perniciózában is valamivel nagyobb a vitiligó kialakulásának a valószínűsége. Létrejöhet sérülés, vagy a bőr leégése után is. Ugyan a betegség nem jelent orvosilag problémát, viszont jelentős lelki stresszt okozhat. A vitiligó a betegek egy részében egy-két éles határú folt formájában jelentkezik, másoknál pedig nagy testfelületet borít be. Az elváltozás a sötét bőrűeken a legfeltűnőbb. Gyakran érintett terület az arc, a könyök, a térd, a kezek, a lábak és a nemi szervek. A pigmenthiányos területek rendkívül hajlamosak a leégésre. A beteg bőrterületen a haj (szőr) is fehér, mivel a szőrtüszők melanocitái is hiányoznak. A haj korai őszülése még akkor is előfordulhat, ha az alatta elhelyezkedő bőr nem érintett. A foltok ritkán maradnak állandó méretűek: általában lassú növekedést mutatnak, amely néha évekre, vagy véglegesen megáll, néha váratlanul rohamossá válik, ritka esetben a teljes testfelületen szétterjed és teljes pigmentvesztést okoz. A legtöbb esetben a foltok elhelyezkedése a test két oldalán nagyjából szimmetrikus. A foltok jelentkezésékor indokolt a teljes körű laboratóriumi és belgyógyászati kivizsgálás. A kezelésben a bőr fokozott immunreakcióját csökkentő oldatok, kenőcsök alkalmazása, valamint a lokális UV-fényterápia jön szóba.