Szemölcsök

013 - Szemölcs

A szemölcsök (verruca) kis méretű bőrnövedékek, melyeket a legkevesebb 80 féle humán papilloma vírus valamelyike okoz. Szemölcsök bármely életkorban kialakulhatnak, mégis leggyakrabban gyermekkorban, legritkábban pedig időskorban jelennek meg. Van, akin egy- két szemölcs található csak, míg másokon több száz lehet jelen. A vírus továbbterjedéséhez, hosszabb ideig tartó vagy ismétlődő testkontaktus szükséges, így a szemölcsök gyakrabban inkább testtájról testtájra terjednek, mintsem egyik emberről a másikra. A szemölcsök döntő többsége ártalmatlan, azonban eléggé zavaróak lehetnek. Egyes szemölcsök csoportosan helyezkednek el (mozaik szemölcsök), mások elkülönülten, önmagukban. A szemölcsöket elhelyezkedésük és alakjuk szerint osztályozzák. A közönséges szemölcs (verruca vulgaris) csaknem mindenkinek a bőrén előfordul élete folyamán, általában egyenetlen felszínű, tömött tapintatú növedék formájában. Kerek vagy szabálytalan alakú; szürke, sárga vagy barna; átmérője rendszerint 1 cm-nél kisebb. Általában olyan testtájékokon jelenik meg, melyeket gyakran érhet sérülés, mint amilyenek a térdek, az arc, az ujjak és a körmök körüli terület (periungualis szemölcs). A talpi szemölcsök a talpon helyezkednek el, ahol a járáskor létrejövő terhelés hatására ellapulnak; megvastagodott bőr veszi őket körül. Hajlamosak keménnyé, lapossá, érdes felszínűvé és jól körülhatárolttá válni. A fonalszerű szemölcsök hosszú, keskeny, apró növedékek, melyek általában a szemhéjon, arcon, nyakon vagy az ajkakon helyezkednek el. A lapos szemölcsök gyermekeken és fiatal felnőtteken gyakoriak, általában csoportosan helyezkednek el az arcon és a kézfej háti részén, puha, sárgásbarna, rózsaszín vagy hússzínű foltok formájában. Férfiak esetében a szakáll, nőkön a lábszár területén szintén gyakran jelennek meg, ott, ahol a borotválkozás miatt szétterjedhetnek.